TARTALOMJEGYZÉK

Budapest, 2021. március 26.

KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁS

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS

KONSZOLIDÁLT EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS

KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁS A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSÁRÓL

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEGE

A PannErgy Nyrt. (a továbbiakban PannErgy Nyrt., PannErgy vagy a Társaság) a Pannonplast Nyrt. jogutódjaként majdnem egy évszázados múlttal rendelkező Társaság. A Társaság 1991. május 31-én nyilvános részvénytársasággá alakult a gazdasági szervezetek átalakulásáról szóló 1989. évi XII. törvény előírásai szerint. A PannErgy 2007-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a régóta ismert magyar geotermikus források felhasználásával jelentős mennyiségű hő- és elektromos energiát állítson elő, értéket teremtve Magyarország lakossága és intézményi szereplői, továbbá a PannErgy részvényesei számára. Ennek a stratégiaváltásnak megfelelően a korábbi műanyagipari gyártás helyett 2007-től fő tevékenysége a megújuló-, azon belül a geotermikus energia hasznosítása. A PannErgy Nyrt. leányvállalatai 2020. december 31-i állapot szerint többek között Miskolcon, Győrben, Szentlőrincen és Berekfürdőn üzemeltetnek geotermikus forrásokat hasznosító projektet.

A leányvállalatok felsorolása a 42. jegyzetben található.

A Társaság székhelye Magyarországon, a 1117 Budapest, Budafoki út 56. címen található.

2.A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJA

A PannErgy Nyrt. és konszolidációba bevont leányvállalatai által alkotott PannErgy Csoport (a továbbiakban PannErgy Csoport vagy Csoport) konszolidált pénzügyi beszámolói az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (továbbiakban: „IFRS” vagy „EU IFRS”) összhangban kerültek összeállításra az előző évekhez hasonlóan 2020-ban is. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az EU IFRS-ek szerint konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásaival összhangban készítették el.

A konszolidált pénzügyi kimutatások a bekerülési érték elve alapján készültek, a pénzügyi instrumentumokat, bizonyos pénzügyi eszközöket, forrásokat, valamint értékesítésre tartott eszközöket kivéve, amelyek valós értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban. A PannErgy Nyrt. a konszolidált pénzügyi kimutatásokat magyar forintban, ezer forintra kerekítette, a kivételek a kimutatásokban külön jelzésre kerülnek.

A PannErgy Csoport tagvállalatainak számviteli és egyéb nyilvántartásainak vezetése a mindenkor hatályos magyarországi törvényeknek és számviteli jogszabályoknak megfelelően történik. A PannErgy Csoport tagjai a magyar beszámolási előírások (2000. évi C. törvény a Számvitelről) szerint összeállított beszámolókat az IFRS-nek való megfelelés érdekében módosítják.

A PannErgy Nyrt. számára, mint az Európai Gazdasági Térség („EGT”) bármely szabályozott piacán jegyzett társaság 2017. január 1-től kötelező jelleggel elő van írva az EU IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása. Az előírás alapján a PannErgy Nyrt., mint anyavállalat az EU IFRS-ek szerint összeállított konszolidált beszámolója mellett az egyedi beszámolóját is IFRS-ek szerint állította össze 2020. december 31-i dátummal.

A PannErgy Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásai a Csoport konszolidált pénzügyi helyzetét és tevékenységének, valamint pénzforgalmának eredményét, illetve a saját tőke változását mutatják be.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) beszámolási célokra új Európai Egységes Elektronikus Formátumot (ESEF) vezetett be a 2020. január 1-től kezdődő pénzügyi évre. Ennek az új szabályozásnak köszönhetően jelentősen változik a pénzügyi beszámolás az Európai Unió által szabályozott tőzsdén jegyzett társaságok, így a PannErgy Nyrt. esetében is. A konszolidált jelentés új elkészítési formátuma az XHTML, amely lehetővé teszi az „inline” XBRL (iXBRL) használatát, melyben az IFRS szabályai szerint konszolidált adatokat rögzíteni kell.

A vonatkozó magyar jogszabályi környezet 2021. február 27-én megváltozott, a Magyar Kormány 1078/2021. (II. 27.) határozatával a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokra vonatkozó éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban való közzétételének feltételes halasztásáról döntött, amely szerint Magyarország is él azzal a lehetőséggel, hogy az  éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban (ESEF) való elkészítésére vonatkozó előírásokat a 2021. január 1-jén kezdődő pénzügyi évekre alkalmazzák a kibocsátók.

Mivel az említett halasztási döntés időpontjában a PannErgy Nyrt. már befejezte a konszolidált pénzügyi kimutatás ESEF kompatibilissá tételére irányuló projektjét, úgy döntött, hogy a halasztástól függetlenül él azzal a lehetőséggel, hogy a 2020. évi konszolidált pénzügyi kimutatását iXBRL-eket tartalmazó XHTML formátumban is eljuttatja a szabályozó hatóságoknak.

3.A PANDÉMIA (COVID-19) HATÁSA A TÁRSASÁG BESZÁMOLÓJÁRA

A PannErgy Nyrt. az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) ajánlásainak megfelelően jár el a tárgyévben elterjedt COVID-19 vírus okozta világjárvány Társaságra, a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásainak bemutatására vonatkozóan. Ez alapján a Társaság nagy hangsúlyt fektet az üzleti folytonosság tervezésére, minden kritikus működési területen rendelkezik vészhelyzeti tervvel.  A Társaság készen áll arra, hogy szükség esetén alkalmazza vészhelyzeti tervét, ideértve az üzletmenet-folytonossági intézkedések meghozatalát és implementálását a társaságok működési folyamatosságának biztosítása érdekében, a jogszabályi kötelezettségeknek való megfeleléssel összhangban.

Az ESMA nyilvánosságra hozatalra vonatkozó ajánlásaival összhangban a Társaság, mint nyilvános értékpapír-piaci kibocsátó a piaci visszaélésről szóló rendeletek szerinti átláthatósági kötelezettségeikkel összhangban a lehető leghamarabb közzétesz minden olyan lényeges információt, amely a pandémia által okozott, a Társaság vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetére, működési tevékenységére és kilátásaira, terveire vonatkozik.

A Társaság biztosítja a piaci szereplők felé a COVID-19 vírus okozta világjárvány társaságra gyakorolt, legjobb becslés szerinti tényleges és lehetséges hatásaira vonatkozó információkat, az üzleti tevékenység, pénzügyi helyzet és gazdasági teljesítmény kvalitatív és mennyiségi értékelése alapján.

A PannErgy Nyrt. az ESMA ajánlásának megfelelve az alábbi információkat publikálja a 2020. évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatásában:

A COVID-19 vírus okozta világjárvány a Társaság 2020. évi konszolidált pénzügyi kimutatásában szereplő adatokat materiálisan nem befolyásolja. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a tárgyidőszak egészére jellemző, világjárvány okozta bizonytalan és nehezített gazdasági és egyéb körülmények között a Társaság sikerrel vette a kihívásokat. Egyrészt a jelzett időszakban is magas üzembiztonsággal szolgáltatott a hőátvevő partnerek felé, másrészt az operatív működés egyik legfőbb mérőszámának tekintett EBITDA szintjét sikerült megőrizni, sőt terveit meghaladóan növelni az előző évi értékkel összehasonlítva.

A Társaság a COVID-19 vírus magyarországi megjelenése óta számos vészhelyzeti intézkedést léptetett életbe az aktuális információk alapján, az üzletmenet-folytonosság érdekében. Az aktuális járványfejlemények monitoringja mellett intézkedési terveket készít és aktualizál az esetleges újabb kedvezőtlen fejleményekre reagálva. Ennek is köszönhetően sikerült mind a fűtési szezonban, mind a fűtési szezonon kívül elkerülni a pandémia helyzet negatív hatásait.

A Társaság főtevékenysége, a geotermikus hőtermelés és hőértékesítés árbevételtermelő képessége az alábbi szempontok mentén kitett a COVID-19 negatív hatásainak:

A Társaság kis számú vevő partner felé végez értékesítési tevékenységeit. Közvetlen partnerei távhőszolgáltatók, illetve ipari termelő társaságok. A tárgyidőszakban nem történt olyan esemény a hőátvevő partnereknél, amely a COVID-19 járvány miatt a 2020. évi árbevétel szint materiális csökkenését eredményezte volna.

A Társaság legnagyobb ipari hőátvevő partnere, az Audi Hungaria Zrt. 2020. március 17-én bejelentette, hogy 2020. március 23-tól ideiglenesen leállítja győri termelését, ez azonban nem okozott számottevő árbevétel kiesést. Egyrészt ez a leállás javarészt a fűtési szezonon kívüli időszakot érintette, másrészt a hőátvevő partner hőigényét elsődlegesen az időjárás határozza meg, mivel a hőenergiát jellemzően a csarnokok, kiszolgáló létesítmények - leállás alatt is folyamatos - fűtésére használják fel és kisebb mértékben technológiai hőhasznosításra. Ezen túlmenően az Audi számára fenntartott kapacitások a győri távhőrendszerben hasznosíthatók a rendszer speciális technikai kialakításának köszönhetően. A győri távhőrendszerben folyamatosan magasabb hőigény jelentkezik, a betáplált geotermia részaránya ezidáig a távhőrendszer hőkeresletének felét sem éri el.

A Társaság további meghatározó, biztos háttérrel rendelkező partnerei a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. (miskolci városi távhőszolgáltató) és GYŐR-SZOL Zrt. (győri városi távhőszolgáltató). Ezek a jelentős partnerek a Társaság előzetes várakozásainak megfelelően a COVID-19 vírus okozta világjárvány hatásaira kevésbé érzékenyek, a feléjük történt hőszállításból eredő árbevétel szintjét a pandémia nem befolyásolta negatívan a tárgyidőszakban, sőt a járvány következtében elterjedt, általánossá vált otthoni munkavégzés stabilizálja a háztartások energiaigényét.

4.A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

4.1.Általános ismertetés

A konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli politikák az alábbiakban kerülnek bemutatásra. A PannErgy Csoport az itt bemutatott és részletezett számviteli elveket valamennyi bemutatott üzleti évre vonatkozóan következetesen alkalmazta, a korábbi üzleti évekhez képest a számviteli elvekben történt módosítások, eltérések külön jelzésre kerülnek.

4.2.A konszolidálás alapja

A konszolidált pénzügyi kimutatások magában foglalják a PannErgy Csoport összes többségi tulajdonú leányvállalatának eszközeit, forrásait, bevételeit és ráfordításait. A tagvállalatok közötti ügyletek és elszámolási egyenlegek a konszolidáció révén kiszűrődnek.

A konszolidált leányvállalatok nettó eszközeiben lévő kisebbségi (külső) részesedések (kivéve a goodwillt) elkülönülten jelennek meg a PannErgy Csoport saját tőkéjén belül. A kisebbségi részesedések ezeknek a részesedéseknek az értékét tartalmazzák a bekerülés, az eredeti üzleti kombináció időpontjában, valamint a kisebbségi részesedés mértékében bekövetkezett változások értékét a bekerülés után. A leányvállalatban lévő kisebbségi részesedést meghaladó, a kisebbségi részesedéshez kapcsolható veszteségek elszámolása a Csoport részesedése terhére történik, kivételt képez, ha a kisebbségi (külső) tulajdonosnak kötelezettsége és lehetősége van további befektetéseket végrehajtani a veszteségek fedezésére.

4.3.Az IFRS standardok 2020. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

–A Konceptuális keretelvekre vonatkozó hivatkozások módosításai az IFRS standardokban – az EU által elfogadva 2019. november 29-én (hatályba lép 2020. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

–IAS 1 “Pénzügyi kimutatások prezentálása” és IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – A lényegesség definíciója – az EU által elfogadva 2019. november 29-én (hatályba lép 2020. január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

–IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok”, IAS 39 “Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés” és IFRS 7 “Pénzügyi instrumentumok: közzétételek” standardok módosításai - kamatláb benchmark reform - az EU által elfogadva 2020. január 15-én (hatályba lép a 2020. január 1-jével vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

–IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Koronavírussal kapcsolatos bérleti koncessziók az EU által elfogadva 2020. október 9-én (hatályba lép 2020. június 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

–IFRS 3 “Üzleti kombinációk” standard módosítása- az EU által elfogadva 2020. április 21-én (hatályba lép 2020. január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakban).

A Társaság úgy véli, hogy jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Társaság pénzügyi kimutatásaira.

Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések:

–IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással - az EU által elfogadva 2020. december 15-től (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések:

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

–IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

–IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

–IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek osztályozása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

–IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – kamatláb benchmark reform – 2. fázis (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

–IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban),

Ezek a módosítások nem befolyásolnák számottevően a Társaság pénzügyi kimutatásait.

4.4.Funkcionális pénznem

A funkcionális pénznem az IAS 21 „Átváltási árfolyamok változásainak hatásai” standard szerinti pénznem, amely annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénzneme, amelyben a gazdálkodó működik, és amely eltérhet a prezentálás pénznemétől.

A Társaság funkcionális pénzneme a magyar forint, ami az elsődleges működési környezet pénzneme. A Társaság nem folytat gazdasági tevékenységet olyan környezetben, ami alapján indokolt lenne a magyar forinttól eltérő funkcionális pénznem használata. Ennek megfelelően az átváltási árfolyamok változásának hatása a konszolidált pénzügyi kimutatásokban nem kerül kifejtésre.

4.5.Külföldi pénznemek átváltása, deviza tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció, illetve átértékelés esetén az értékelés napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra magyar forintra. Az ilyen tranzakciók rendezéséből származó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamnyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre. Az árfolyamnyereségek és veszteségek az eredménykimutatás „Pénzügyi tevékenység bevétele” vagy „Pénzügyi tevékenység ráfordítása” sorában kerülnek bemutatásra.

A Társaság a devizatételeket MNB árfolyamon váltja át és azon is értékeli az időszak végén.

4.6.Valós értékelés

Valós értékelést a „Held to collect” jellegű pénzügyi eszközök esetében alkalmaz a Társaság. A valós érték megállapításához az alábbi hierarchiát kell alkalmazni:

–level 1: szabályozott piacon jegyzett árfolyam,

–level 2: számított árfolyam lényegében szabályozott piacon elérhető input adatok alapján,

–level 3: számított árfolyam jelentős szabályozott piacon nem elérhető input adatok felhasználásával

A Társaság konszolidált pénzügyi kimutatásaiban csak „level 1” jellegű értékpapírt szerepeltet.

A Társaság a valós érték változását az egyéb átfogó jövedelemben mutatja ki, pénzügyi eszközöknél a pénzügyi ráfordítások/bevételek között, az értékesítési célú befektetett eszközöknél az egyéb ráfordítások/bevételek között.

4.7.Immateriális javak

A pénzügyi beszámolás koncepcionális keretelvei szerinti eszköz fogalom, illetve az IAS 38 „Immateriális javak” standard alapján a Társaság immateriális eszközként mutatja ki azokat a múltbeli események eredményeképpen a Társaság ellenőrzése alatt álló erőforrásokat, amelyek révén a Társaság várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra tesz szert, továbbá a bekerülési értékük megbízhatóan mérhető, azonosítható forrásból származnak (szerződéses vagy egyéb jogon alapul, vagy elkülöníthető), és fizikai megjelenését tekintve nem létező, nem monetáris eszközök.

Az immateriális javakat a konszolidált pénzügyi kimutatásban bekerülési értéken tartja nyilván a PannErgy Csoport (a goodwill kivételével), mivel ezeknek az eszközöknek a speciális jellege miatt az aktív piac nem értelmezhető. Ez a bekerülési érték kerül csökkentésre a halmozott, hasznos élettartamnak megfelelően elszámolt amortizációval és esetleges értékvesztéssel.

A Társaságnál az immateriális javak között a működéshez használt szoftverek, valamint a geotermikus tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, know-how-k találhatók.

A szoftverek alapvetően külső, harmadik fél által fejlesztett szoftverek, a Társaság saját szoftverfejlesztési tevékenységet nem folytat.

A vásárolt számítógépes szoftverek a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján számított bekerülési értéken kerülnek aktiválásra. A bekerülési érték 3-5 éves becsült hasznos élettartam alatt kerül leírásra, a szoftver jellegének megfelelően.

A védjegyek, licencek, vásárolt vagy saját előállítású know-how-k határozott hasznos élettartammal rendelkeznek és halmozott amortizációval csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A védjegyek és licencek bekerülési értéke lineáris módszerrel kerül amortizálásra 15-25 éves becsült hasznos élettartam alatt.

A Társaságnál előfordulhat, hogy egy adott immateriális eszköz a hasznos élettartam végén nulla értéken szerepel a Társaság kimutatásaiban és kivezetésre kellene kerüljön, ugyanakkor a hasznos élettartam becslés alapfelvetéseiben bekövetkezett változások miatt továbbra is használja a Társaság. Ennek az elkerülésére a hasznos élettartam és értékcsökkenés újrabecslését végzi el a Társaság évente, minden fordulónapon. Az újrabecslést követő esetleges hasznos élettartam módosításkor a fordulónapig elszámolt amortizáció és az újrakalkulált hasznos élettartamnak megfelelő amortizáció közötti különbözet az eredményben vagy tőkében kerül elszámolásra, annak függvényében, hogy az újrabecslés hatása tárgyidőszakot vagy azt megelőző értékcsökkenést érint.

Ez a hasznos élettartam újrabecslés nem vonatkozik a 100 ezer forint alatti bekerülési értékkel rendelkező immateriális eszköz beszerzésekre, az ilyen összeghatár alatti beszerzéseket a Társaság nem tekinti materiálisnak, ezen összeghatár alatti beszerzések nem kerülnek aktiválásra. Az ilyen beszerzések értéke értékcsökkenésként jelenik meg a tárgyévi eredménykimutatásban, asset management szempontokat figyelembevéve külön nyilvántartást vezet róluk a Társaság.

4.8.Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartamú vagy a használatra még nem alkalmas immateriális eszközökre a Társaság nem számol el amortizációt, de azokat értékvesztés szempontjából évente felülvizsgálja.

Azok az eszközök, amelyekre a Társaság amortizációt számolt el, szintén felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából minden olyan esetben, amikor az események vagy a megváltozott körülmények azt jelzik, hogy lehetséges, hogy a könyv szerinti érték nem teljesen fog megtérülni.

Amennyiben a Társaság olyan jeleket tapasztal, amely alapján esély mutatkozik arra, hogy a tárgyi eszközök és immateriális javak realizálható értéke a könyv szerinti érték alá kerülhet, akkor értékvesztés felülvizsgálatra kerül sor. Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból és hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke.

A PannErgy Csoport geotermikus projektjeihez kapcsolódó egyedileg nem, csak geotermikus rendszer szintén értelmezhető eszközeinek az IAS 36 standard fogalmi meghatározása között szereplő aktív piaca nincsen, így piaci érték hiányában a realizálható érték ezeknél az eszközöknél az eszközök folyamatos használatból eredő, a pénztermelő egységnél keletkező jövőbeni cash flow-k nettó jelenértéke.

A realizálható érték meghatározása – mivel az eszközönként egyedileg nem lehetséges - pénztermelő egységenként történik. A PannErgy Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben

változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor.

4.9.Kutatás Fejlesztés elszámolása

A saját előállítású immateriális eszközök megjelenítésének vizsgálata során a Társaság az eszköz előállításának folyamatát felosztja kutatási és fejlesztési szakaszra. Amennyiben az immateriális eszköz saját előállítására irányuló projekten belül a Társaság nem tudja a kutatási szakaszt megkülönböztetni a fejlesztési szakasztól, a projekthez kapcsolódó ráfordítást úgy kezeli, mintha az kizárólag a kutatási szakaszban keletkezett volna. A kutatásból (vagy egy belső projekt kutatási szakaszából) származó immateriális eszközt nem lehet kimutatni, így a kutatáshoz felmerülő ráfordítást a Társaság annak felmerülésekor ráfordításként számolja el.

A fejlesztésből vagy belső projekt fejlesztési szakaszából származó immateriális eszközt a Társaság a befektetett eszközök között mutatja ki, amennyiben bizonyítani tudja a következőket:

–az immateriális eszköz előállításának olyan műszaki kivitelezhetőségét, hogy az felhasználásra vagy értékesítésre alkalmas lesz;

–az egység szándékát az immateriális eszköz befejezésére, és felhasználására vagy értékesítésére;

–az egység képességét az immateriális eszköz felhasználására vagy értékesítésére;

–azt, hogy hogyan fog az immateriális eszköz jövőbeni gazdasági hasznokat keletkeztetni;

–egyebek mellett, az egységnek bizonyítania kell az immateriális eszközből származó terméknek, vagy magának az immateriális eszköz piacának a létezését, vagy amennyiben az belsőleg kerül felhasználásra, az immateriális eszköz hasznosságát;

–megfelelő műszaki, pénzügyi és egyéb források elérhetőségét a fejlesztés befejezéséhez, és az immateriális eszköz felhasználásához vagy értékesítéséhez;

–az egység képességét az immateriális eszköz fejlesztése során az eszköznek tulajdonítható ráfordítás megbízható mérésére.

4.10.Ingatlanok, gépek és berendezések

A PannErgy Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásban ingatlanként a geotermikus hőtermeléshez és hő értékesítéshez kapcsolódó épület jellegű tárgyi eszközök (hőközpontok, hőfogyasztó csatlakozási pont funkciójú épületek), valamint egyéb építmény jelleggel geotermikus távvezeték rendszerek, illetve termelő- és visszasajtoló termálkutak szerepelnek. Ezen túlmenően a Társaság a főtevékenységhez nem kapcsolódó, befektetési célú eszközként nyilvántartott ipari ingatlanokkal is rendelkezik.

A Társaság a tárgyi eszközök minősítése kapcsán élesen elkülöníti az értékesítésre szánt, tartott befektetett eszközöket, a befektetési célú ingatlanokat és az ezeknek a speciális minősítési kategóriáknak nem megfelelő, IAS 16 alá tartozó ingatlanokat, gépeket, berendezéseket.

4.10.1Befektetési célú ingatlanok

Az IAS 40 „Befektetési célú ingatlanok” standard alapján ingatlanoknak számítanak a telkek, épületek (épületrészek), építmények. A Társaság befektetési célú ingatlanként kezel és tart nyilván minden olyan ingatlant, amelyet bérbeadás céljából vagy értéknövekedésre spekulálva tartanak és amelyet nem áruk/szolgáltatások előállításával vagy nyújtásával kapcsolatos felhasználásra vagy igazgatási célokra, illetve a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítés céljaira tartanak.

4.10.2Értékesítésre tartott befektetett eszközök

A Társaság abban az esetben minősít egy befektetett eszközt értékesítésre tartottnak, amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke annak értékesítése során fog megtérülni, nem pedig folyamatos használata során. Az eszköznek az IFRS 5 standard előírásaival összhangban olyan állapotban kell lennie, amely alapján kijelenthető, hogy készen áll az értékesítésre, illetve az értékesítés valószínűségének nagynak kell lennie. A Társaság az értékesítés valószínűségét nagynak minősíti, és ezáltal értékesítési célú eszközként történő nyilvántartás alapfeltételének tekinti:

–ha a Társaság legfőbb szerve, vezetősége igazoltan elkötelezett az értékesítés terve mellett, és az elkötelezettség alapján igazolt a konkrét vevő megtalálására vonatkozó terv;

–ha a Társaság a dokumentált elköteleződést követően aktív marketing tevékenységet folytat reális, az eszköz értékével összhangban lévő áron, a minél rövidebb időtávon és minél kedvezőbb feltételekkel történő értékesítés céljából;

–ha nem valószínű, hogy az értékesítési terven jelentős változtatásokat hajtanak végre, vagy annak visszavonására valószínűleg nem kerül sor;

–ha az értékesítés a tervek alapján a minősítés időpontját követő egy éven belül várható. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az értékesítés egy évnél hosszabb időszakra kerül kiterjesztésre. Ilyen eset, amikor a Társaság ellenőrzési körén kívül eső események vagy körülmények késedelmet okoznak az értékesítés befejezésében és elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó egység továbbra is elkötelezett az eszköz eladásának terve mellett.

A Társaság abban az esetben, ha a fentiek alapján értékesítésre tartott, értékesítési célú befektetési eszközzé minősít egy eszközt, az átminősítés pillanatával leállítja az eszköz értékcsökkenését, a minősítéskori értékelés alapján az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken történik az átértékelés, ez az elv a későbbi értékelésekre is vonatkozik.

A Társaság az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközöket a többi eszköztől elkülönítetten mutatja be az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi kimutatásaiban. Az átminősítéshez, későbbi értékelésekhez kapcsolódó, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben elszámolt halmozott bevételek vagy ráfordítások összegét elkülönítetten mutatja be a Társaság.

4.10.3.Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések alá tartozó tárgyi eszközök

A Társaság az IAS 16 „Ingatlanok, gépek és berendezések” standard előírásaival összhangban kezel minden olyan tartós eszközt, amely nem tartozik a befektetési célú ingatlanok, vagy az értékesítésre tartott befektetett eszközök kategóriába. Ezek olyan tartós (több, mint egy üzleti perióduson át használt) tárgyiasult eszközök, amelyek a múltbeli események eredményeképpen a Társaság ellenőrzése alatt álló erőforrások, amelyek révén a Társaság várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra tesz szert, a bekerülési értékük megbízhatóan mérhető, és amelyeket a termelés vagy szolgáltatás nyújtása érdekében, vagy adminisztratív célokra használ a Társaság.

Az ingatlanok, gépek és berendezések az értékcsökkenéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A tárgyi eszközök bekerülési értéke az előállítás, bekerülés módjától függ. Egyedi beszerzés esetén a beszerzési költség a bekerülési érték, üzleti kombináció során történő akvizíció esetén a valós érték, saját előállítású eszköznél a fejlesztési szakaszban felmerült ráfordítások.

Az eredeti bekerülési érték a tételek megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket foglalja magában. A kezdeti aktiválás után a későbbi költségek csak akkor kerülnek az eszköz könyv szerinti értékét növelő vagy külön eszközként megjelenítésre, ha a Társaság valószínűleg részesül a tételből származó jövőbeni gazdasági hasznokból és a tétel költsége megbízhatóan mérhető. Az eszközök kicserélt komponenseinek könyv szerinti értéke kivezetésre kerül. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után felmerült költségeket, mint például a javítási és karbantartási költségeket az eredmény terhére számolja el a Társaság, abban az időszakban, amelyikben felmerültek.

A bekerülési érték modell segítségével értékelt tárgyi eszközöknél a bekerülési érték és a hasznos élettartam alapján megállapításra kerül az értékcsökkenés és a maradványérték, ez alapján maradványértékkel csökkentett bekerülési érték értékcsökkenése történik a hasznos élettartam alatt, amely a tárgyévi IFRS-ek szerint összeállított eredménykimutatásban kerül kimutatásra. A Társaság maradványértékként veszi figyelembe azt az összeget, amelyet az eszköz hasznos élettartamának a végén, a várható elidegenítési költségek levonása után várhatóan realizál.

Minden tárgyi eszköz esetén a maradványérték és a hasznos élettartam (ezáltal az alkalmazott értékcsökkenési kulcs) évenkénti felülvizsgálata, szükség esetén újrabecslése szükséges.

A Társaságnál előfordulhat, hogy egy adott tárgyi eszköz a hasznos élettartam végén nulla értéken szerepel a Társaság kimutatásaiban és kivezetésre kellene kerüljön, ugyanakkor a hasznos élettartam becslés alapfelvetéseiben bekövetkezett változások miatt továbbra is használja a Társaság. Ennek az elkerülésére a hasznos élettartam és értékcsökkenés újrabecslését végzi el a Társaság évente, minden fordulónapon. Az újrabecslést követő esetleges hasznos élettartam módosításkor a fordulónapig elszámolt értékcsökkenés és az újrakalkulált hasznos élettartamnak megfelelő értékcsökkenés közötti különbözet az eredményben vagy tőkében kerül elszámolásra, annak függvényében, hogy az újrabecslés hatása tárgyidőszakot vagy azt megelőző értékcsökkenést érint.

Ez a hasznos élettartam újrabecslés nem vonatkozik a 100 ezer forint alatti bekerülési értékkel rendelkező immateriális eszköz beszerzésekre, az ilyen összeghatár alatti beszerzéseket a Társaság nem tekinti materiálisnak, ezen összeghatár alatti beszerzések nem kerülnek aktiválásra. Az ilyen beszerzések értéke értékcsökkenésként jelenik meg a tárgyévi eredménykimutatásban, asset management szempontokat figyelembevéve külön nyilvántartást vezet róluk a Társaság.

A PannErgy Csoport a telkekre értékcsökkenést nem számol el. A Társaság az ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenését lineáris módszerrel számítja ki, melynek során az eszközök bekerülési értékét vagy átértékelt összegeit az alábbi becsült hasznos élettartamok alatt a maradványértékig csökkenti:

Egy eszköz könyv szerinti értéke azonnal leírásra kerül a megtérülő értékre, ha a könyv szerinti értéke meghaladja a becsült megtérülő értékét.

A pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszközöket a saját tulajdonú tárgyi eszközökkel azonos módon a várható hasznos élettartam alatt értékcsökkenti a Társaság, de csak abban az esetben, ha ésszerű bizonyosság van a tulajdonjog átszállására a futamidő végén.

Az eszközök értékesítésekor keletkező nyereség vagy veszteség, amely a könyv szerinti érték és az értékesítési ár figyelembevételével kerül megállapításra, az egyéb ráfordítások és bevételek között kerül elszámolásra.

A határozatlan hasznos élettartamú vagy a használatra még nem alkalmas tárgyi eszközökre a Társaság nem számol el amortizációt, de azokat értékvesztés szempontjából évente felülvizsgálja. Azok a tárgyi eszközök, amelyekre a Társaság értékcsökkenést számolt el, szintén felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából minden olyan esetben, amikor az események vagy a megváltozott körülmények azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték teljes megtérülése nem biztos, hogy bekövetkezik. Amennyiben a megtérülő érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A megtérülő érték az eszköz használati értéke és értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke közül a magasabb. Az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, csökkentve az elidegenítés költségeivel, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatából és hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A megtérülő érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, pénztermelő egységenként történik.

A Társaság a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapján megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. Az értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülő értékét, vagy – amennyiben ez kisebb – az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor.

4.10.4.Beruházások, geotermikus projektek

A beszámolóban a tárgyi eszközök értéke tartalmazza a beruházások értékét is, ezek a folyamatban lévő geotermikus energetikai és egyéb jellegű tárgyi eszköz beruházások aktuális bekerülési értékei, az értékcsökkenés elszámolása a beruházás üzembehelyezését követően történik.

A geotermikus projektek megvalósítása során tipikusan egy előkészítő, tervezési-engedélyeztetési szakaszt követően egy termelő kút, egy a kitermelt geotermikus fluidum földrétegbe történő visszajuttatását szolgáló visszasajtoló kút, egy hőcserélőt és az egész rendszerre vonatkozó irányítástechnikát tartalmazó hőközpont, a fogyasztói csatlakozási, hőátadási pontok, valamint a komplett geotermikus rendszer fent felsorolt elemeit összekötő távvezeték rendszer kerül kialakításra.

Az IAS 11 „Beruházási szerződések” standard előírásait figyelembe veszi a PannErgy Csoport a több beszámolási időszakot érintő projekteknél, a szerződéses ütemezések úgy kerülnek megállapításra, hogy az összhangban legyen a megvalósítás költségeinek felmerülésével és a számlázás ütemezésével.

4.10.5Komponens számvitel alkalmazása

A Társaság nem alkalmazza az IAS 16 standard komponens számvitelre vonatkozó elemeit. A standard előírásai szerint a jelentős értékű eszközöknél, ha főbb összetevői, gazdasági jellemzői nagyon eltérők, akkor a fő komponensek külön kerülnek nyilvántartásba vételre, külön amortizációs időtartamokkal.

A Társaság a geotermia speciális jellemzői miatt az egyes tárgyi eszközeit egységnek tekinti, a tárgyi eszköz összetevőinek gazdasági jellemzőit, élettartamát műszaki szempontok mentén azonosnak ítéli meg. A „major overhaul”, jelentős átvizsgálás költségei sem kerülnek külön komponensként meghatározásra és elkülönítetten számviteli üzembehelyezésre, mivel a geotermiára jellemző, hasznos élettartamot befolyásoló műszaki tényezők (például geodéziai viszonyok, vízminőség hosszú távú hatásai) miatt az üzembehelyezéskor ezek a költségek nem egyértelműen becsülhetők. A Társaság ezeket az előre nem becsülhető, jövőben felmerülő jelentős átvizsgálási, kapacitásnövelő költségeket ráaktiválás jelleggel, elkülönítve tartja nyilván.

4.11.Befektetések

A Társaság az IAS 27 „Egyedi pénzügyi kimutatások” standard által a befektetések értékelésére vonatkozóan meghatározott módszerek közül a bekerülési érték módszert alkalmazza valamennyi részesedésére vonatkozóan.

A részesedések értékelésének fontos eleme a meghatározott időszakonként történő értékvesztés vizsgálat, a Társaság az IAS 36 standard előírásai alapján évente elvégzi az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások, éves beszámoló összeállításakor a részesedések értékvesztésének vizsgálatát. Amennyiben arra utaló jel mutatkozik, hogy az adott részesedés értékvesztett, meg kell határozni a részesedés megtérülő értékét. A megtérülő érték a használati érték (jellemzően a Társaság jövőre vonatkozó, részletes pénzügyi tervei alapján diszkontált cash-flow módszerrel meghatározott érték), illetve az elidegenítés költségeivel csökkentett valós érték (ha ez egzakt módon meghatározható piaci benchmark információk alapján) közül a magasabb érték. Amennyiben a megtérülő érték alacsonyabb, mint az eszköz bekerülési értéke, értékvesztést kell elszámolni, a tárgyévi eredménykimutatás egyéb ráfordítások sorában kerül bemutatásra.

A részesedéseknél értékvesztést akkor kell elszámolni a fentiekkel összhangban, ha az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi kimutatások fordulónapján a könyv szerinti érték a várhatóan megtérülő

értéket meghaladja. A Társaság értékvesztésre utaló jelként definiálja, ha birtokába kerül olyan információ, amely a leányvállalat pénzügyi nehézségeiről, bevételszerző képességének bázisául szolgáló vevői szerződések megszűnéséről, a leányvállalat számára előnytelen átalakításáról, a külső finanszírozási struktúra a leányvállalat számára előnytelen átalakításáról, egyéb csőd veszélyről szól.

4.12.Goodwill

A Társaság goodwillként tartja nyilván az olyan immateriális eszközöket, amelyek valamilyen eszköz vásárláshoz kapcsolódnak, oly módon, hogy a goodwillt a megvásárolt eszközből származó jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásai miatt fizetett meg, és amelyek egyedileg nem azonosíthatók, azaz nem köthetőek egyértelműen, közvetlenül a meglévő, eszköz vásárlással érintett tárgyi eszközök, immateriális eszközök közül egyre sem.

A goodwill bekerülési értéke az az összeg, amennyivel az üzleti kombinációért fizetett összeg meghaladja az azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek valós értékéből a Társaságra, mint felvásárlóra jutó részt.

A goodwill értékét évente értékvesztés tesztnek kell alávetni, amely során a Társaság megvizsgálja a goodwill értékének megtérülését, a Csoport goodwill-lal érintett, a goodwill biztosította kombinációkból eredő szinergiákból részesedő pénztermelő egységeinek jövőbeni diszkontált pénzáramainak a pénztermelő egységekhez kapcsolódó eszközökön felüli része és a goodwill értéke kerül összehasonlításra.

4.13.Pénzügyi eszközök koncessziós szerződéshez kapcsolódóan (IFRIC 12)

2006. november 30-án a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) közzétette az IFRIC 12 „Szolgáltatási koncessziós megállapodások” értelmezést, amely a szolgáltatási koncessziós megállapodásokra vonatkozik, egyértelműsíti, hogy a koncesszió üzemeltetőjének miként kell megjelenítenie a beszámolóban a szolgáltatási koncessziós megállapodásba tartozó infrastruktúrát, azok építési és üzemeltetési szakaszait, hogyan kell elszámolni a bevételeket és ráfordításokat. Az IFRIC 12 két módszert különböztet meg ez utóbbiak elszámolására, a pénzügyi eszköz és immateriális eszköz modellt, a koncesszió üzemeltetőjének jövőbeni bevételeinek bizonytalanságai faktorai alapján.

A PannErgy Nyrt. konszolidációba bevont, geotermikus projektek üzemeltetésével foglalkozó társaságai szerződéses kapcsolatban állnak olyan önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltató társasággal, amely az adott város lakossága és a távhő hálózatba bevont közintézmények, illetve ipari fogyasztók számára nyújt távhő szolgáltatást, ugyanakkor ezeknek a szerződéses kapcsolatnak a jellege, az ügylet jogi és gazdasági tartalma alapján nem koncessziós szerződések, ezért a Társaság nem alkalmazza az IFRIC 12 értelmezést, ezek az ügyletek nem tartoznak az értelmezés  hatáskörébe az alábbi indokok mentén:

–Bár a Társaság hőenergia szolgáltatása, mint „beszállító” érinti a közszolgáltatási infrastruktúrát, de a Társaság tulajdonában nem áll a közszolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra, illetve semmilyen befolyással nem bír a közszolgáltatási infrastruktúra felett. A Társaság nem építette ki, illetve nem vett át semmilyen közszolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúrát, szolgáltatást csak a távhőszolgáltatók felé nyújt;

–A Társaság és az érintett távhőszolgáltató társaságok közötti szerződései hőátvételről és annak feltételeiről rendelkeznek, közszolgáltatás nyújtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket nem tartalmaz, a jogi feltételek hiányán túl a közszolgáltatás nyújtása fizikailag sem lehetséges;

–A Társaság még részben sem felelős az érintett távhőszolgáltató társaságok infrastruktúrájának és szolgáltatásának üzemeltetéséért, teljesen függetlenek egymástól;

–A Társaság semmilyen ráhatással nem bír a közszolgáltatás áraira;

–A Társaság eszközei felett kizárólag a Társaság gyakorol ellenőrzési jogokat;

–Az IFRIC 12 értelmezés alá tartozó megállapodásokban jellemzően az üzemeltető a megállapodás időszakának végén köteles az infrastruktúrát meghatározott állapotban egy csekély ellenérték fejében átadni az átengedőnek, a Társaság és az érintett távhőszolgáltató társaságok közötti megállapodások nem tartalmaznak ilyen előírásokat.

A fentiek alapján a Társaság tulajdonában lévő, a közszférabeli távhőszolgáltató társaságok számára történő hőértékesítést biztosító tárgyi eszközeinek IFRS kezelésére vonatkozóan az IAS 16 standard rendelkezései az irányadóak. Ezek az eszközök nem közszolgáltatás nyújtására használt infrastruktúrák, nincsenek a közvetlen közszolgáltatásra közvetlen hatással. Az ezekkel az eszközökkel realizált bevételt a Társaság az IFRS 15 „Vevői szerződésekből származó árbevétel” standard előírásai szerint számolják el, nincs olyan építési és fejlesztési szolgáltatás jellegű megállapodás és aktivitás a partnerek között, amely alapján pénzügyi eszközként vagy immateriális eszközként kellene kimutatni a hőszolgáltatásból származó bevétel egy részét.

A fentiek alól egy kivétel van, a Társaság Győri Geotermikus Projekthez kapcsolódó koncessziós projektje. A Társaság leányvállalata, a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. Győr terület vonatkozásában geotermikus energia kutatására és kinyerésére, továbbá hasznosítására 35 éves határozott időtartamra szóló (amely egy alkalommal 17 és fél évvel meghosszabbítható) koncessziós szerződést írt alá a Magyar Állammal. A koncessziós szerződés hatálya alatt, szerződéses feltételei mentén megvalósításra kerülő projekt jogi és számviteli minősítését tekintve megfelel az IFRIC 12 értelmezésnek, ez alapján a projekt keretében eddig megvalósított beruházás értéke a befektetett eszközök között, mint pénzügyi eszköz kerül a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban bemutatásra, ahol a bemutatott beruházási érték megfelel, azaz fedezve van a beruházás készültségi fokával arányos, a koncessziós szerződés 35 éves időtartama alatt várható diszkontált cash-flow-k értékével.

4.14.Készletek

A konszolidált pénzügyi kimutatásokban kimutatott készletek döntő többsége a geotermikus projektek kivitelezéshez kapcsolódó árú, illetve befejezetlen termelés és félkész termék, valamint a geotermikus projektek üzemeltetési szakaszában felhasználni tervezett fenntartási anyag jellegű készlet. A készletek bekerülési értéken, vagy nettó realizálható értéken kerülnek bemutatásra, a kettő közül az alacsonyabb értéken.

A készletek bekerülési értéke a beszerzés költségeit, a konverzió költségeit és azokat a költségeket foglalja magában, amelyek a készletek jelenlegi helyükre és állapotukba kerüléséhez szükségesek. A bekerülési értéknek nem lehet része a raktározási költség, reklám és marketing költség, értékesítés költségei. A beszerzés költségei azok a költségek, amelyek a készlet beszerzőjénél annak érdekében merültek fel, hogy a készletet megszerezze. A Társaság ide érti magát a készletért fizetett ellenértéket, az importhoz kapcsolódó terheket, a vissza nem igényelhető adókat, a szállítási és kezelési költségeket, minden egyéb kifizetést, amely közvetlenül az adott készlet beszerzéséhez köthető. A beszerzési költséget csökkentik a kapott engedmények és rabattok. A nettó realizálható érték alatt a várható – normál üzleti körülmények közötti – eladási árat definiálja a Társaság, csökkentve az értékesítésig még felmerülő befejezési és értékesítési költségekkel. A nettó realizálható értéket minden fordulónapon újra kell becsülni és a leírást évente újra meg kell határozni. Ha a készlet nettó realizálható értékében olyan változás áll be, amely alapján a korábban

elszámolt készlet értékvesztés visszaírása szükséges, az a Társaságnál megvalósítható, de csak a korábban elszámolt értékvesztés mértékéig. A leírást és visszaírást is az egyéb ráfordítások között kell megjeleníteni. A készlet leírását (visszaírását) abban az időszakban kell elszámolni, amelyben azt megállapították.

A Társaság a készletek értékeléséhez az IAS 2 „Készletek” standard előírásai által felsorolt értékelési módszerek közül a súlyozott átlagos bekerülési értéket alkalmazza.

4.15.Pénzügyi instrumentumok

Az Európai Unió 2016/2067. számú rendeletével 2016. november 22-án adoptálta, befogadta az IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok” standardot, amelynek alkalmazása 2018. január 1-jén és ezt követően kezdődő üzleti évekre hatályos. A PannErgy Csoport a standard korai alkalmazásával nem élt, 2018. január 1-től alkalmazza.

Az IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok” standard a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolásával, értékelésével és megjelenítésével foglalkozik, a korábbi IAS 39 standard pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó részeit váltja fel. Az IFRS 9 standard a pénzügyi eszközök valós értéken értékelt és amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriákba történő besorolását írja elő. A pénzügyi eszközöket a kezdeti megjelenítéskor kell ezekbe a kategóriákba besorolni.

Az IFRS 9 standard 2018. január 1-i bevezetése nem okozott változást a Társaság által alkalmazott besorolási elvekben, így a tárgyidőszakban sem. Azokat a pénzügyi instrumentumokat, amelyek eddig is valós értéken szerepeltek a Társaság pénzügyi kimutatásaiban, továbbra is így kerülnek bemutatásra, és ugyanez igaz az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumokra is. A "Held to collect" kategóriába sorolt eszközökből a Társaság amortizált bekerülési értékű kategóriát alakított ki, alapvetően azért, mert a Társaság üzleti modelljében nincs értékesítésre tartott, értékesítési célú követelés. Az "Available for sale" kategória alapvetően csak értékpapírokra vonatkozik és a "Held for trading" kategória pedig csak a származékos ügyletekre.

A Társaságnál a követelések kizárólag „Held to collect” kategóriába tartoznak.

Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a Társaság IFRS-ek szerint összeállított konszolidált pénzügyi kimutatásaiban kimutatott adott kölcsönök, kapott kölcsönök, vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések más Társaságban, vevők, szállítók, határidős ügyletek és swap ügyletek.

A pénzügyi instrumentumok (beleértve az összetett pénzügyi instrumentumokat) az alapul szolgáló szerződéses kötelezettségek valós tartalma alapján válnak eszköz-, forrás- vagy tőkeelemmé, kezdetben valós értéken értékeli az ilyen eszközöket a Társaság. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet az eszköz értékesítésekor kapna a Társaság, illetve a kötelezettség átruházásakor kifizetne a Társaság normál piaci szereplői viszonyokat, normál üzletmenetben létrejött ügyletet feltételezve az értékelés időpontjában.

A valós érték meghatározása történhet egzakt piaci árak alapján vagy, ennek hiányában, értékelési modellekkel. A modellek kiválasztása és kialakítása során az instrumentum jellemzőinek megfelelő modellt kell alkalmazni és a valós érték meghatározásának általános alapelveit kell figyelembe venni.

4.15.1.Kezdeti megjelenítés valós értéken

A Társaság az IFRS 9 standard alapján minden pénzügyi instrumentumot valós értéken jelenít meg kezdetben, az ügyletkötés időpontjában, vagyis azon a napon, amikor a Társaság kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. Ebbe az értékbe a Társaság beleveszi azokat a tranzakciós költségeket is, amelyek közvetlenül a pénzügyi instrumentum megszerzéséhez vagy kibocsátásához kapcsolódnak.  Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi instrumentumok besorolást a pénzügyi eszközök beszerzésének célja, a pénzügyi instrumentumok jellemzői és az IFRS 9 pénzügyi instrumentum kategóriákra vonatkozó definíciói határozzák meg. A pénzügyi eszközök besorolását a Társaság a kezdeti megjelenítéskor határozza meg. A későbbi megjelenítés szempontjából a pénzügyi instrumentumokat a következő kategóriákba lehet sorolni:

4.15.2.Követelések

A PannErgy Csoport az értékvesztés elszámolására bevezette az IFRS 9 konform, várható hitelezési veszteségeken alapuló modelljét, felváltva az IAS 39 standard felmerült veszteség modelljét. Ez az IFRS 9 standard változás az értékvesztés területén a tárgyidőszakban nem gyakorolt hatást a Társaság pénzügyi kimutatásaira a követelések értékvesztése terén, a Társaság követelés portfoliója és tevékenységének, szerződéses kapcsolatainak jellege miatt.

A vevőkövetelések a vevőktől a szokásos üzletmenet során eladott árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért járó összegeket tartalmazzák. Ha az összegek várhatóan egy éven belül befolynak, akkor a forgóeszközök közé kerülnek besorolásra, egyéb esetben a befektetetett eszközök között kerülnek bemutatásra a lejárattal összhangban.

A Társaság vevőkövetelései szinte kizárólag belföldi vállalkozásokkal állnak fenn, hosszú távú szerződéses kapcsolat alapján. A 2020-as üzleti évre vonatkozó minősítésnél megállapításra került, hogy a Társaság vevői követeléseivel kapcsolatban nincs szükség standard beszedési folyamatra, mivel a vevő partnerek a fizetési határidőt figyelembe véve, minden esetben határidőben, fizetési késedelem nélkül utalnak. Ettől függetlenül, a Társaság a „várható hitelezési veszteség” modell alapján határozza meg a tárgyidőszakban a várható értékvesztést, azaz a jövőbe tekintő információkat is figyelembe vevő múltbeli adatok alapján felépített értékvesztés mátrixot alkalmaz, külön vevő típusonként, a vevő partnerrel meglévő kapcsolat jellege (szerződés hossza, szerződés stratégiai jellege) alapján. A Társaság által választott értékvesztés módszertan a Staging módszertan, amely során egyértelműen meghatározásra kerülnek a stage minősítések (1-3) portfolió értékvesztési szempontok figyelembevételével, a minősítés mögötti egzakt indokok. Ezen túlmenően a Társaság mérete, kis számú vevő partnere lehetővé teszi az egyedi minősítés szabályrendszerének alkalmazását.

A Társaság nem folytat retail tevékenységet, amely indokolná a szegmensenkénti SPPI tesztek alkalmazását. Ugyanakkor a Társaság alkalmazza a portfolió értékvesztési modult, amely során külön kategóriában kezeli a geotermikus projekteket üzemeltető társaságokkal hosszú távú üzleti kapcsolatban lévő távhőszolgáltató társaságok (MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft., Győr-Szol Zrt., Szentlőrinci Közüzemi Nonprofit Kft.), továbbá kiemelt stratégiai üzleti partner (Audi Hungária Zrt.) felé fennálló követelések minősítését, illetve az ezen portfolión felüli követelések minősítését.

A Társaság a gyakorlatban nem alkalmazza a faktorálás intézményét, ha előfordulna ilyen, akkor valós értékeléssel történne az ilyen követelések bemutatása.

4.15.3.Adott kölcsönök

A Társaság csak eseti jelleggel nyújt kölcsönt más vállalkozásnak, amelyek szinte minden esetben kapcsolt konszolidációs körbe bevont vállalkozások. A kapcsolt jelleg miatt, és mivel ezeknek a kölcsönöknek a visszafizetése a csoport szintű cash-flow tervezéstől függ, a Társaság ezekre az adott kölcsönökre nem számolt el értékvesztést. Ezeket a lejáratig tartandó pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken értékeli a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A Társaság elvégezte és dokumentálta az ún. SPPI besorolási teszteket/ benchmark teszteket a nem kapcsolt, konszolidációs körbe nem bevont félnek nyújtott kölcsönökre, figyelembe véve, hogy a hitelek változó kamatozásúak-e. A tesztek során a kölcsönök amortizált bekerülési értéke megfelelő volt.

A Társaság az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott adott kölcsönöket, hiteleket a várható hitelezési veszteség modell alapján 1-től 3-ig terjedő kategóriákba sorolja, és ennek megfelelően kerül megállapításra az értékvesztés. A Társaság az értékvesztés vizsgálat során nem veszi figyelembe egyedi minősítésként az egyes kitettségeket, egyben kezeli, mivel a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöknél a kitettségek külön kezelésének értékelésre gyakorolt hatása nem releváns. A teljeskörű dokumentálási kötelezettség miatt a kapcsolt, konszolidációs körbe bevont társaságra is elvégzésre kerültek az SPPI tesztek, ezekben azonban a kapcsolt jelleg miatt a további vizsgálat és hatáselemzés nélkül is 1-es kategória kerül meghatározásra, azaz értékvesztéssel nem érintett kategória.

A hitelkeret rendelkezésre tartási díjai tranzakciós költségként kerülnek megjelenítésre (és így a hitel amortizált bekerülési értékének és effektív kamatlábának számításakor figyelembe kell őket venni), amennyiben valószínűsíthető, hogy a rendelkezésre álló hitel adott része lehívásra kerül. Ebben az esetben a már kifizetett díj a lehívásig elhatárolásra kerül. Ezzel szemben, amennyiben nem valószínű, hogy a hitel adott része lehívásra kerül, a díj a hitelkeret rendelkezésre tartásának időszaka alatt kerül elszámolásra, a tárgyévi eredmények terhére.

Az olyan általános és egyedi hitelfelvételi költségek aktiválásra kerülnek, melyek közvetlenül olyan minősített eszköz beszerzéséhez, megépítéséhez vagy előállításához kapcsolódnak, amely eszköz esetében jelentős idő szükséges ahhoz, hogy az a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető legyen. Az ilyen hitelfelvételi költségek mindaddig növelik az adott eszköz bekerülési értékét, amíg az a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető nem lesz. A minősített eszközhöz kapcsolódóan még fel nem használt egyedi hitelek átmeneti befektetéséből származó bevétel levonásra kerül az aktiválható hitelfelvételi költségek összegéből.

Minden egyéb hitelfelvételi költség a felmerülés időszakában az eredményben kerül megjelenítésre.

4.15.4.Fedezeti- és származékos ügyletek

A Társaság alkalmazza az IFRS 9 standard által a fedezeti ügyletekre és származékos ügyletekre vonatkozó szabályokat, valós értéken szerepelteti az ilyen jellegű ügyleteket, külön dokumentálva és adminisztrálva.

A PannErgy Csoport az IFRS-ek szerint összeállított konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során alkalmazza a fedezeti számvitelt. A cégcsoport egyes társaságai eseti jelleggel kötnek olyan határidős deviza ügyleteket, amelyek fedezeti jellegűnek minősíthetők, mivel direkt kapcsolat van a határidős ügylet és a társaságok jövőbeni deviza vásárlása között. Ezeket az eseti jellegű ügyleteket a Társaság a jelentős értékű, egyedi devizás beszerzései esetén alkalmazza az eszközbeszerzésre vonatkozó szerződésben szereplő konkrét fizetési határidőre, mint határidőre vonatkozóan. Nem fedezeti jellegű határidős devizaügyleteket nem köt a cégcsoport. A cégcsoport alkalmazza az ilyen ügyletekre az IFRS 9 fedezeti elszámolását, azaz december 31-én, a beszámoló fordulónapján a nyitott határidős ügylet várható nyeresége/vesztesége a valós értékelésnek megfelelően meghatározásra kerül és a pénzügyi instrumentumokkal (eszközökkel) szemben egyéb pénzügyi bevételként/veszteségként elszámolásra kerül. Az ügylet következő évi zárásakor ennek a fordulónapi értéknek a figyelembevételével történik a tényleges realizált eredmény és a december 31-én elszámolt eredmény különbözetének könyvelése.

A határidős deviza ügyleteken kívül a Társaság hosszú távra rögzített, beruházási hiteleihez kapcsolódó kamatswap ügyletekkel rendelkezik, itt a mérleg fordulónapján nyitott ügyletekre vonatkozóan szintén elszámolásra kerül az adott kamatperiódus végén rögzített várható veszteség összege, a pénzintézeti igazolás alapján. Ezekben az esetekben a fedezeti ügylet és fedezett ügylet közötti gazdasági kapcsolat egyértelmű, fedezeti arányként az eddigi, a kockázatkezelés során használt arányszám alkalmazandó, az eddigiekhez hasonlóan továbbra is valós értéken szerepelteti majd ezeket az ügyleteket. 

A fentieken túl elmondható, hogy devizakockázat fedezésére a Társaság natural hedge stratégiát céloz meg, azaz devizában (jellemzően euróban) felmerült bevételei szinte teljes egészében fedezik az adott időszakban devizában felmerülő szállítói kötelezettségeit, devizás beruházási hiteleihez kapcsolódó adósságszolgálatát.

A Társaság kötelezettségein belül legjelentősebb tételt jelentő devizahitelek refinanszírozásra kerültek forintban nominált hitelekkel és emiatt jelentősen lecsökkent a kapcsolódó kamatcsere ügyletek volumene is.

4.15.5.Pénzeszközök

Mivel a pénzeszközök megfelelnek az amortizált bekerülési értéken való megjelenítés kritériumainak, ezért a “várható hitelezési veszteség” modell alapján a Társaság nem alkalmazza az értékvesztés elszámolását, mivel alap kritérium, hogy csak magas hitelminősítű, azaz kockázatmentes pénzintézetnél tartja pénzeszközeit.

4.15.6."Held to collect" pénzügyi eszközök

A Társaság "Held to collect" pénzügyi eszközként tartja nyilván a tőzsdén és tőzsdén nem jegyzett társaságban fennálló, értékesítési célú részesedéseit, értékpapírokat, ezeket valós értéken értékeli a pénzügyi kimutatásokban. A tőzsdén nem jegyzett társaságban fennálló részesedések értékelésénél a valós érték meghatározásához független szakértőt von be a Társaság.

A Társaság a valós érték változásából eredő különbözeteket az eredménykimutatásban jeleníti meg.

4.15.7.Hitelek

A Társaság csak finanszírozó pénzintézet által folyósított beruházási célú hitelekkel, illetve forgóeszköz hitelekkel rendelkezik. A hitelek a rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek besorolásra, ha törlesztésük egy éven belül esedékes. Egyéb esetben a hosszú lejáratú kötelezettségek közé kerülnek bemutatásra. A hitelek kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbiekben pedig az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

4.15.8.Halasztott bevételek

Az eszköz beszerzéshez kapcsolódó állami támogatásokat halasztott bevételként mutatja ki a Társaság, és az eszköz hasznos élettartama alatt egyenlő részletekben számolja el az eredménnyel szemben.

Egy visszafizetendővé váló állami támogatást a számviteli becslés módosításaként kell elszámolni. Ez alapján a Társaság konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásában külön soron szereplő hosszú lejáratú halasztott bevételek a geotermikus projektekhez pályázat útján elnyert vissza nem térítendő támogatások éven túli részét tartalmazzák Társaság szinten. A halasztott bevételek rövid lejáratú, éven belül felmerülő része a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel, szintén külön soron megjelenítve.

Az egyes pályázati projekthez, az ennek keretében kapott támogatásokhoz kapcsolódó fenntartási időszak lejárata nem befolyásolja a halasztott bevételként nyilvántartott támogatás visszaírások ütemét, mert azok a támogatott eszközök hasznos élettartamához kapcsolódnak, a hasznos élettartam alatt a támogatott eszközök tárgyidőszakot érintő értékcsökkenése és a támogatás intenzitása alapján kerül meghatározásra a halasztott bevétel tárgyidőszaki, a konszolidált eredménykimutatásban az egyéb bevételek között elszámolt visszaírása.

4.15.9.Szállítói kötelezettségek

A szállítói kötelezettségek a szokásos üzletmenet során a szállítóktól kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő összegeket foglalják magukban. A szállítói kötelezettségek a rövid lejáratú kötelezettségek közé kerülnek besorolásra, ha teljesítésük egy éven belül esedékes. Egyéb esetben a hosszú lejáratú kötelezettségek közé kerülnek bemutatásra. A szállítói kötelezettségek kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbiekben pedig az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

4.15.10.Egyéb pénzügyi kötelezettségek

A Társaság egyéb pénzügyi kötelezettségként tart nyilván minden más, nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettséget. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek értékét a Társaság amortizált bekerülési értéken mutatja be az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi kimutatásokban. A valós érték változását csak a konszolidált pénzügyi kimutatások jegyzeteiben kell bemutatni. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek jellegű pénzügyi instrumentumoknál a Társaság alkalmazza az effektív kamatlábbal történő értékmeghatározást.

A kötelezettségek közé sorolt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kamatok, osztalékok, nyereségek és veszteségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra a pénzügyi műveletek ráfordítása soron. Az összetett pénzügyi instrumentumok esetében először azok kötelezettség része kerül értékelésre, a tőkerész maradványértékként kerül meghatározásra.

4.15.11.Effektív kamatláb meghatározása

A Társaság effektív kamatlábként, amellyel a jövőbeli, várható cash-flow-k diszkontálásra kerülnek – azt a szerződéses forint és euró alapú fix kamatlábat tartja, amelyre társaságai kamat csere ügylet körében lecserélték változó kamat terheiket. Az effektív kamatláb jelentős változása az eredeti bekerülési érték változását eredményezi, ilyen változásra nem került sor.

A Társaság effektív kamatlábként, amellyel a jövőbeli, várható cash-flow-k diszkontálásra kerülnek – azt a szerződéses forint és euró alapú fix kamatlábat tartja, amelyre társaságai kamat csere ügylet körében lecserélték változó kamat terheiket. Az effektív kamatláb jelentős változása az eredeti bekerülési érték változását eredményezi, ilyen változásra nem került sor. A Társaság esetében a tárgyidőszakban alkalmazott effektív kamatláb 2,4%, ami a hosszú lejáratú beruházási, forintban nominált hitelek tényleges kamatlábával és az euróban nominált hiteleknél a kamatcsere ügyletekkel elért kamatlábával egyezik meg. A Társaság ezt az effektív kamatlábat használja diszkontrátaként azokban az esetekben, amikor diszkontált cash-flow számítást végez, pl. immateriális javak, tárgyi eszközök, goodwill értékelésénél. A Társaságnál nincs olyan eszköz, amely esetében diszkontálásra van szükség. A hosszú hitelek esetében az effektív kamatláb megegyezik a szerződés szerinti kamatlábbal, ezért nem szükséges a diszkontálás. A támogatáshoz kapcsolódó, hosszú lejáratú halasztott bevételeket azért nem szükséges diszkontálni, mert ezekhez minden esetben már megtörtént pénzügyi rendezés kapcsolódik és csak a támogatással érintett eszközök hasznos élettartamára való szétterítés miatt szerepelnek kötelezettségként előírva.

4.15.12.Pénzügyi instrumentumok nettósítása

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek akkor kerülnek kötelezően nettósításra és a konszolidált pénzügyi kimutatásban nettó összegként szerepeltetésre, ha a megjelenített összegek nettó elszámolása jogilag megengedett és a Társaság az összegeket nettó módon kívánja rendezni, vagy egyidejűleg kívánja az eszközt realizálni és a kötelezettséget rendezni.

4.16.Pénz és pénzeszköz egyenértékesek

A Társaság IFRS-ek szerint összeállított konszolidált pénzügyi kimutatásában és cash-flow kimutatásában a pénz és pénzeszköz-egyenértékesek a Társaság forint és valuta pénztáraiban fordulónapon található pénzeszköz állományt, a Társaság által pénzintézeteknél vezetett elektronikus számlákon található szabadon felhasználható bankszámla egyenlegeket, a Társaság által pénzintézeteknél elkülönített számlákon vezetett, korlátozottan felhasználható bankszámla egyenlegeket, a pénzintézeteknél lekötött betétszámlán található egyenlegeket, valamint a látra szóló bankbetéteket jelentik. Az IFRS-ek szerint összeállított konszolidált pénzügyi kimutatásban és cash-flow kimutatásban a pénzintézeteknél vezetett folyószámlákon található negatív egyenlegek, azaz folyószámlahitelek a rövid lejáratú kötelezettségek között, a rövid lejáratú hitelek soron jelennek meg.

4.17.Saját tőke, jegyzett tőke

A Társaság IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásának saját tőkéje az eszközök és kötelezettségek különbözete.

Az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül. A Társaság cégjogi formája nyilvános részvénytársaság, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett PannErgy törzsrészvényeket IFRS-ek szerinti jegyzett tőkeként tartja nyilván. Az új törzsrészvények kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségek a saját tőkét csökkentő tételként jelennek meg.

A tőketartalék a saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, az adózott eredmény vagy a lekötött tartalék fogalmának.

Az eredménytartalék az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott - és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott eredmény, ideértve az IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegeket is, amely az IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet - az átsorolási módosítások kivételével - nem tartalmazhat. Az így keletkezett összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 „Nyereségadók” című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével.

Az értékelési tartalék az IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard szerinti átfogó jövedelem kimutatásban szereplő egyéb átfogó jövedelem halmozott és tárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazó összege.

Az adózott eredmény az IAS 1 standard szerinti egyéb átfogó jövedelemkimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló eredménykimutatásban szereplő, a folytatódó és a megszűnt tevékenységekre bemutatott adózás utáni nettó eredmény együttes összege.

A lekötött tartalék a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege, növelve a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 „Nyereségadók” standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével.

4.18.Visszavásárolt saját részvény

A Társaság visszavásárolt saját részvényeket a tőzsdén vásárolhat az aktuális közgyűlési felhatalmazással összhangban és az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi kimutatásokban, éves beszámolóban saját tőkét csökkentő tételként, elkülönítetten mutatja be.

A visszavásárolt saját részvények értékesítésének eredménye, illetve valós értékre történő fordulónapi értékelésének hatása közvetlenül a saját tőkében, a visszavásárolt saját részvények miatti tartalék soron kerül elszámolásra.

A fentiek biztosítják, hogy a saját részvényekkel kapcsolatban nem kerül megjelenítésre sem nyereség, sem veszteség a Társaság eredményében, a saját részvények bármilyen változása (vásárlása, értékesítése, kibocsátása vagy törlése vagy fordulónapi átértékelése) esetén.

4.19.Az egy részvényre jutó nyereség

A Társaság az egy részvényre jutó nyereség meghatározásához az adott időszakra vonatkozó eredményt és az adott időszak záró, az időszak utolsó napján a Társaság tulajdonát képező visszavásárolt saját részvénnyel csökkentett részvény darabszám hányadosát használta.

A hígított egy részvényre jutó nyereség meghatározásánál minden hígító tényezőt figyelembe vesz. A Társaság hígított részvényszámként a Társaság kibocsátott részvényeinek számát jelenti, kibővítve a warrantokkal (a Társaság által kibocsátott opciókkal), menedzsmentopciókkal és átváltoztatható kötvényekkel, az azokban foglalt, érintett részvény darabszámmal.

Ezen túlmenően a Társaság a hígított, egy részvényre jutó nyereség meghatározásánál a tárgyidőszakban aktuális részvényopciós programban szereplő részvények darabszámát is figyelembe veszi, mint saját részvényt csökkentő tétel, abban az esetben, ha részvényopciós programban meghatározott opció lehívási feltételrendszer a beszámoló készítésének időpontjában teljesül, és az adott saját részvények még nem kerültek lehívásra.

A hígított egy részvényre jutó nyereség a fent említett korrekcióknak köszönhetően figyelembe veszi a részvényszám dokumentumokon alapuló, prognosztizálható felhígulását, ezáltal csökkenti az egy részvényre jutó részvényesi vagyon mértékét.

4.20.Tényleges és halasztott nyereségadó

Az IAS 12 „Halasztott adó” standard előírásai alapján a jövedelemadók tényleges és halasztott adókból állnak. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő nyereségadó ráfordítás a tényleges adófizetési kötelezettség és a halasztott adó ráfordítás összege. Ennek megfelelően a Társaság IFRS-ek szerint összeállított konszolidált pénzügyi kimutatásában az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyarországi jogszabályok alapján meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely korrigálásra kerül a halasztott adó ráfordítás összegével.

A tényleges adó, az adott időszakra vonatkozó adóköteles nyereséggel (negatív adóalappal) kapcsolatban fizetendő (realizálható) nyereségadó összege. A jövedelemadók közé minden olyan hazai és külföldi adó beletartozik, amely az adóköteles nyereségen alapul. A tárgyidőszakra és korábbi időszakokra vonatkozóan a Társaság a tényleges adókötelezettségeket (adóköveteléseket) az adóhatóság felé várhatóan fizetendő (vagy az adóhatóságtól várhatóan visszatérülő) mértékben értékeli, azon adókulcsok és adójogszabályok felhasználásával, amelyeket a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglaltak.

A tényleges adó (kötelezettség/eszköz) a fizetendő/levonható adó összegével egyezik meg. A ténylegesen fizetendő/levonható adóösszegek különbözhetnek a tényleges adók között kimutatott összegektől. Ezek a módosítások a becsült fizetendő/levonható adóösszegek változásait tükrözik.

Hacsak nincs arra utaló jel, hogy a módosítás hibából fakad, ezek a tényleges adó változtatások számviteli becslésben bekövetkezett változásként kezelendők. Ezek a módosítások az adóráfordítások/bevételek között kerülnek kimutatásra, abban az időszakban, amikor a módosítás történik.

A tényleges adó megjelenítése annak megfelelően történik az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben (saját tőkében), hogy a mögöttes ügylet, esemény megjelenítése hol történik.

A Társaság a vonatkozó adójogszabályok szerint helyi iparűzési adó és innovációs járulék fizetésére is kötelezett, amely jelentős hatással van a Társaság eredményére. A Társaság az IAS 12 standard adóköteles nyereség definíciójának értelmezése alapján a helyi iparűzési adó és innovációs járulék adónemek kapcsán fizetendő adókat nem nyereségadóként kezeli, hanem működési ráfordításként, az egyéb ráfordítások között kimutatva.

A Társaság halasztott adóként az IAS 12 standard előírásaival összhangban a jövőbeni időszakok vonatkozásában fizetendő/megtérülő nyereségadókat mutatja ki, melyek megtérülése biztosított és felmerülésük múltbeli ügyletekhez és eseményekhez kapcsolódik. Egy adott eszköz adóalapja az eszközhöz adó szempontjából hozzárendelt összeg, amely az eszköz megtérülésekor levonható. Amennyiben a gazdasági hasznok nem adókötelesek, az adóalap megegyezik a könyv szerinti értékkel.

Egy adott kötelezettség adóalapja a kötelezettséghez adó szempontjából hozzárendelt összeg, azaz a kötelezettség könyv szerinti értéke csökkentve az adó szempontjából a későbbiekben levont bármilyen összeggel. A halasztott bevétel adóalapja annak könyv szerinti értéke csökkentve a jövőbeni nem adóköteles bevétellel. Az IAS 12 standard alapján az átmeneti különbözet a számviteli könyv szerinti érték és az adóalap különbsége, mely vagy adóköteles vagy levonható összeg a megtérülést, rendezést követően. Amennyiben adóköteles az átmeneti különbözet halasztott adókötelezettségről, míg levonható átmeneti különbözet esetén halasztott adókövetelésről beszélünk.

A halasztott adókövetelés forrásai a levonható átmeneti különbözetek, a fel nem használt negatív adóalapok és fel nem használt adójóváírások lehetnek. A halasztott adó megtérülésének forrásai a jövőbeni adóköteles nyereség és az adóköteles átmeneti különbözetek.

Halasztott adókötelezettség esetében teljes egészében szükséges a halasztott adót megjeleníteni. Ezzel szemben halasztott adókövetelések esetében a megjelenítés csak abban az esetben lehetséges, ha rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a levonható átmeneti különbözetek felhasználhatók. A halasztott adó megjelenítése ugyanott történik, ahol a mögöttes ügyleté vagy eseményé (vagyis tételé), amelyre vonatkozik.

A halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség egymással szembeni beszámítása kötelező, ha kikényszeríthető joga van a Társaságnak a tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámítására és ugyanarra az adóhatóságra vonatkozó nyereségadókról van szó.

A fentiek alapján halasztott adó azokban az esetekben jelentkezik, amikor egy tétel számviteli- és adótörvény szerinti elszámolása között időbeli különbség jelentkezik. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan visszafordulnak. A halasztott adó követelés és kötelezettség tükrözi a Társaság által megállapított, az eszközök és kötelezettségek a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapján fennálló adóvonzatát. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget produkál, amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítést fog nyerni.

A konszolidált pénzügyi kimutatások fordulónapján a Társaság számba veszi a meg nem térült halasztott adó követelését és kötelezettségét, valamint ezek megtérülését jövőbeni nyereségeire vonatkozó diszkontált cash-flow számítással ellenőrzi.

A halasztott adók számításánál a Társaság az IAS 12 előírásaival összhangban nem alkalmaz diszkontálást.

4.21.Céltartalék képzés

A Társaság céltartalékként azokat a bizonytalan ütemezésű, vagy összegű kötelezettséget mutatja ki, amelyeknél:

–a kapcsolódó kötelem múltbeli eseményből ered;

–a pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapján fennáll;

–jogi vagy vélelmezett kötelem;

–várhatóan gazdasági hasznossággal bíró javak kiáramlásával jár a rendezése és;

–a kötelem nagysága megbízhatóan becsülhető.

A Társaság függő kötelezettséget mutat ki abban az esetben, amennyiben:

–olyan kötelem létezik, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a Társaság ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni vagy;

–olyan kötelem létezik, amely múltbeli eseményekből származik, de amelyet nem jelenítenek meg, mert nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja igényelni; vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

A pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapján történő fennállás és múltbeli eseményhez kapcsolódás fontos szempont, céltartalék nem képezhető olyan költségekre, amelyek a jövőbeni működés érdekében merülnek fel.

Egy múltbeli esemény akkor keletkeztet kötelmet a Társaság számára, ha az esemény rendezésére vonatkozóan nincs más reális alternatíva, mint teljesíteni azt. Ez jogi kötelem esetén azt feltételezi, hogy a kötelem egy szerződésből, jogszabályból vagy egyéb jogi műveletből származik. Vélelmezett kötelem esetén pedig a Társaság cselekedeteiből ered a kötelem, amikor egy bevett múltbeli gyakorlat, nyilvánosságra hozott politikák vagy egy megfelelően részletezett tárgyidőszaki bejelentés által a Társaság jelezte más felek felé, hogy bizonyos felelősségeket vállalni fog és ily módon olyan jogos várakozásokat ébreszt harmadik félben, amelyek alapján a Társaság rendezi kötelmét.

Annak eldöntésére, hogy a céltartalék potenciális alapját képező esemény, kötelem teljesítése járhat-e gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlásával a Társaság a bekövetkezés valószínűségét vizsgálja. Valószínűnek a Társaság azt az eseményt tekinti, ahol a bekövetkezés valószínűsége nagyobb, mint a be nem következésé, azaz meghaladja az 50%-ot. Amennyiben nem valószínű, hogy az esemény bekövetkezik, akkor a Társaság függő kötelezettségként tartja nyilván az adott kötelmet és függő kötelezettségként teszi közé a jegyzetekben, de a pénzügyi helyzet kimutatásban nem szerepelteti.

A Társaság a céltartalékokat a kapcsolódó összes kötelem rendezéséhez szükséges összegben mutatja ki, ez az összeg a szükséges összes ráfordítás fordulónapi információk alapján megállapított legjobb becslése, figyelembe véve minden kockázatot, illetve bizonytalanságot, ami a kötelemmel kapcsolatban felmerülhet.

Amennyiben a pénz időértéke jelentősen befolyásolja a kapcsolódó kötelem rendezéséhez szükséges összeget, akkor a céltartalékot a kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadások jelenértékének összegében mutatja ki a Társaság. Az idő múlását jelentő diszkontfeloldással a céltartalék értéke évről évre nő a diszkonthatással, a növekmény pedig a tárgyévi eredmény terhére, kamatráfordításként kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások soron.

Előfordulhat, hogy a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítás vagy annak egy része megtérül. Ezt figyelembe véve kizárólag akkor lehet megjeleníteni a megtérülést, ha lényegileg biztos, hogy megkapja a Társaság a térítést, amennyiben rendezte a céltartalékkal érintett kötelmet. A megtérülésként kapott összeg nem haladhatja meg a céltartalék összegét. A megtérülést elkülönített eszközként kell megjeleníteni, a céltartalékkal kapcsolatos ráfordítás az eredménykimutatásban a megtérülés összegével nettósítva is kimutatható.

A Társaságot a jelenleg már működő, üzemelő geotermikus projektjei kapcsán nem terheli rekultivációs, környezetvédelmi kötelezettség, ezzel kapcsolatban céltartalék képzésére nem kerül sor.

4.22.Részvényopciós program, részvényalapú kifizetések

A Társaság részvényopciós programot működtethet, közgyűlési felhatalmazás alapján, amely többéves ciklusra meghirdetett programban a PannErgy részvény tőzsdei árfolyam meghatározott szintjeinek elérése esetén a részvényopciós program jogosultja meghatározott darabszámú részvények megvásárlására jogosult a szintén meghatározott opciós áron.

A Társaság a részvényopciós program értékelésének összegét rövid lejáratú kötelezettségként mutatja ki a tőketartalékkal szemben, az adott fordulónapon a PannErgy részvény aktuális piaci árfolyama, volatilitása és a részvényopciós programban meghatározott részvény árfolyam szintek elérésének valószínűsége alapján, Black-Scholes módszerrel történő értékelés eredményétől függően.

A részvényopciós program értékelése során történt tényleges részvényalap kifizetések elszámolására vonatkozóan a Társaság az IFRS 2 „Részvény alapú kifizetések” standard előírásait alkalmazza. Abban az esetben, ha a részvényalapú kifizetések tőkeinstrumentumban történnek, akkor a kifizetésekkel kapcsolatban felmerült költségek a saját tőkével szemben, míg pénzeszközben történő teljesítés esetén, a pénzügyi kötelezettségekkel szemben kerülnek elszámolásra, személyi jellegű ráfordításként.

A részvényopciós programon túli egyéb részvényalapú kifizetésekre is az IFRS 2 „Részvény alapú kifizetések” standard előírásait alkalmazza a Társaság, bár ezek nem jellemzők a Társaság gyakorlatában, és nem fordult elő jelen konszolidált pénzügyi kimutatások időszakában ilyen jellegű részvényalapú kifizetés. Ez alapján amennyiben választási lehetőség biztosított a teljesítés módjáról a Társaság részéről, akkor, ha a szerződés megkötésekor keletkezik kötelem pénzeszközben történő rendezésre, akkor pénzeszközben teljesítendő tranzakcióként kezelendő. Ha a szerződés megkötésekor nem keletkezik kötelem pénzeszközben történő rendezésre, akkor a megállapodás tőkeinstrumentumban rendezendő tranzakcióként kezelendő.

Ha a választási lehetőség a másik fél (jellemzően a Társaság munkavállalója lehet) részére biztosított, akkor a Társaság részéről összetett pénzügyi instrumentum kerül kibocsátásra, amely szétválasztandó tőkeinstrumentumban teljesítendő, illetve pénzeszközben teljesítendő részre, és ennek megfelelően jelenítendő meg a konszolidált eredménykimutatásban és pénzügyi helyzet kimutatásban.